Intézménymutató:
Tamasi Aron Allami Magyar Szinhaz (Sepsiszentgyorgy)
2009. május 5.
Az erdélyi magyarság összefogása biztosíthatja csak, hogy e közösség saját hazájában élhető jövőt teremthessen magának, csak ez biztosíthatja európai szinten is az erős magyar érdekképviseletet – hangsúlyozta május 4-én Sepsiszentgyörgyön Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A két politikus beszédével indította az RMDSZ és az EMNT közös európai parlamenti választási kampányát. Tőkés és Markó a Tamási Áron Színház előtti téren felállított színpadon, több ezer ember előtt fogott kezet egymással. Beszédeikben üdvözölték, hogy a két szervezetnek sikerült tető alá hoznia a közös választási listát, amelyet Tőkés László vezet. Reménykednek abban, hogy három-négy képviselőt is képesek lesznek bejuttatni az európai törvényhozó testületbe. /Közös állásfoglalás az összefogás mellett Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ „Önök akarták, önök kérték, önök parancsolták. Ezt a parancsot mi teljesítettük” – fejtette ki Markó Béla, hangsúlyozta az autonómia fontosságát. Tőkés László Orbán Viktor budapesti beszédéből kiindulva azt mondta, „elég volt a román nacionálkommunizmusból, a mesterséges betelepítésekből, Székelyföld etnikai arányainak a mesterséges megváltoztatásából, a romániai magyarság jogfosztásából. Elég volt erdélyi magyarságunk önfeladásából”. Tőkés szerint mindenkinek hinnie kell a nemzeti autonómia sikerében, különben „hiába minden”, majd Gábor Áron szavait parafrazálva kijelentette: „Lesz ágyúnk, lesz autonómiánk”. Sógor Csaba rámutatott: „erős Székelyföldre nemcsak az erdélyi magyarságnak lenne szüksége, hanem az egész országnak”. /Kovács Zsolt, Mihály László: Közkívánatra jött létre a magyar összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2009. május 8.
Öt napig zajlott Sepsiszentgyörgyön a Cimborák névre keresztelt Erdélyi Magyar Bábos Találkozó. Ezzel folytatta a 2005-ig Kolozsváron, a Homo Ludens Alapítvány által szervezett találkozók hagyományát. A szervezők, a Tamási Áron Színház frissen önálló intézménnyé alakult bábtagozata kis csapata a teljes hazai magyar bábos szakmát meghívta, de nem sikerült mindenkivel egyeztetni. A magyarországi céhtársakat sem hívták meg. Volt több szakmai beszélgetés. A találkozó fénypontját a Nagyváradi Árkádia Ifjúsági- és Gyermekszínház magyar társulatának előadása, a Csillaglépő csodaszarvas jelentette, Rumi László rendezésében. A marosvásárhelyi Ariel Színház Zalán Tibor Árgyélus királyfi-átiratával szerepelt a fesztiválon, melyet Lengyel Pál rendezett. A kolozsvári Puck Bábszínház a Búbocska című Orbán János Dénes-darabot mutatta be. A házigazda társulat, a Tamási Áron Színház Bábtagozata három előadását mutatta be a találkozón. A marosvásárhelyi Tamacisza Társulat Vacogó-reszkető királyfelmelegítő című produkciója zárta a találkozót. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Színház- és Televízió karának harmadéves színészhallgatói bábos vizsgaprodukciójukat, Gryllus Vilmos dalaira /Biciklis dalok/ épülő előadásukat mutatták be, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem végzős bábszakos évfolyama a Játék a függöny mögött című paródiát, míg az elsőéves bábosok néhány gyakorlatot mutattak be. /Hegyi Réka: Ismét van seregszemléje a hazai bábos szakmának. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2009. május 19.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban május 19-én Samuel Beckett Az utolsó tekercs című monodrámáját Pálffy Tibor viszi színre. /Ketesdy Beáta: Pálffy Tibor egyéni műsora Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./
2009. június 10.
Június végéig befejeződnek a színházi előadások. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a névadója színjátéka alapján készült, A csoda című előadását viszi a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) zsűrije elé és Kisvárdára. A társulat június 8-án indult Magyarországra, június 10-én Pécsett, június 25-én pedig Kisvárdán mutatják be A csodát. Június 9-én Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye Marius von Mayenburg kortárs német szerző A csúnya című drámájából készült előadását játszotta. Ezt megelőzően Káli Nagy Lázár visszaemlékezései című könyvet mutatta be Lázok János, az emlékirat szerkesztője, utána pedig Kovács Levente egyetemi professzor oklevelet és ajándék könyvcsomagot adott át a Stúdió Színházzal ez évben is együttműködő középiskolai tanároknak. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata ebben a hónapban Spiró György Prah című komédiáját, Müller Péter–Seress Rezső Szomorú vasárnap című kamaramusicaljét, Ion Fosse Alvás című színművét és Tamási Áron Hullámzó vőlegényét játssza. Gálaelőadással búcsúztatta az évadot a szatmári Harag György Társulat. A gálaműsor keretében hirdették ki a közönségszavazattal megválasztott legjobb színésznőt és színészt, mely címet Lőrincz Ágnes (már sokadszor) és Nagy Csongor érdemelte ki. „Mint minden évben, idén is egy évadzáró gálaműsorral kedveskedünk a közönségnek, június 19-én. Azonban ez a gálaműsor különleges lesz, ugyanis a Csíki Játékszín idén tízéves” – tájékoztatott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója. /Évadzárók sora Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
2009. június 29.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyerte a magyar színházak 21. kisvárdai fesztiváljának fődíját, amit a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium ajánlott fel. Az erdélyi társulat Tamási Áron Csoda című darabját játszotta a tíznapos rendezvényen, amelyen huszonöt társulat (romániai, szerbiai, szlovákiai, ukrajnai és hazai) lépett a zsűri és a közönség elé. A szakemberekből álló bírálóbizottság további hat előadást is díjazott, s elismerésben részesítette a Szabadkai Népszínház, az Újvidéki Színház, a kassai Thália Színház, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, valamint a temesvári Csíky Gergely Színház társulatát. Különdíjat kapott az Újvidéki Művészeti Akadémia és az Újvidéki Színház közös produkciója, Domokos István Tavasz mű darabja. A közönség díját a kassai teátrum Rostand Cyrano de Bergerac című előadása nyerte el. Életműdíjat kapott Farkas Ibolya, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, illetve Kovács Frigyes, a Szabadkai Népszínház színművésze. /Sepsiszentgyörgyi siker Kisvárdán. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./
2009. augusztus 13.
Egy vezető színész megy, és egy visszajön, így kezdi az új évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Váta Loránd 14 év után távozik Sepsiszentgyörgyről, szülővárosából, ahova rögtön az egyetem elvégzése után szerződött. A színész a kolozsvári társulathoz szegődik. Sepsiszentgyörgyre nyolc év távollét után tér vissza Szakács László. A színész 1994-ben a gyergyószentmiklósi Figura Stúdióból érkezett a Tamási Áron Színházhoz, majd 2001-ben a veszprémi társulathoz szerződött. A veszprémi után a zalaegerszegi színházhoz szerződött, és a következő évadtól újra Sepsiszentgyörgyön játszik. /Bíró Blanka: Szerepcsere a Tamási Áron Színházban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./
2009. augusztus 26.
Egyre több színház ismerteti éves tervezetét, valamint a társulat átszervezését. Augusztus 28-án a Csávási balladával indítja évadját a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Az előadásban szereplő világhírű szászcsávási zenészek révén a nézők eljutnak egy magyar lakodalomba, egy román keresztelőbe és egy cigánybálba, majd bemutatnak egy városi táncházat és egy fényes nyugati koncertet is. Az előadás egyedi kísérlet arra, hogy az egymás mellett élő három különböző nemzetiségnek egyszerre legyen kulturális követe a nagyvilágban, magyarázta az előadás lényegét Czilli Balázs. A táncjátékot nagy sikerrel játszották Erdély és Magyarország városaiban, a sepsiszentgyörgyi premier után teltház előtt mutatták be Budapesten a Nemzeti Színházban is. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Sínház első bemutatóját szeptember 29-re tervezik, tájékoztatott Nagy B. Sándor, a színház irodalmi titkára: J. B. P. Moliére Mizantróp című darabját mutatják be, Bocsárdi László rendezésében. Azt követően a Karnebál című produkciót, melyet Caragiale Farsang című darabja alapján Alexandru Dabija rendezett. A sepsiszentgyörgyi társulat hat év után újítja fel Tadeusz Slobodzianek – Ilja prófétáját. Szilveszterkor operett és szimfonikus zene gálaestet terveznek Selmeczi György szerkesztésében. A jövő esztendő első felében Gorkij A fény gyermekei című darabját Zakariás Zalán rendezi. Ezek mellett egyéni előadásokat terveznek a színészek, lesz egy vendégjáték, az elmúlt évad több produkcióját műsoron tartják. Váta Lóránt 14 év után a kolozsvári színházhoz igazol, Váta helyét a Sepsiszentgyörgyre nyolc év után visszatérő Szakács László tölti be. A színész 1994-ben szerződött a Tamási Áron Színházhoz, majd 2001-ben a veszprémi társulathoz igazolt át, onnan a zalaegerszegi színházhoz került. Keresztes Attila, a szatmárnémeti Harag György Társulat nemrég kinevezett fiatal igazgatója, állítja színre a Csehov-darabot, a Három nővért. Az október 3-án tartandó bemutató előadáson a helyi társulat mellett fellép Bíró József kolozsvári színművész is. A következő hónapokban további nyolc nagybemutatót ígér az új társulatvezető, mellette két gyermekdarabot is színpadra visznek. Csehov után Tóth Ede népszínművét, a Falu rosszát láthatja a nagyérdemű, Csurulya Csongor rendezésében. Kálmán Imre operettje, a Csárdáskirálynő lesz Keresztes Attila igazgató második rendezése. A további tervezett bemutatók: Malacbefőtt című szociobörleszk, melynek szerzője Tasnádi István a nyíregyházi színház igazgatója, rendezője Tasnádi Csaba, az anyaországi Kiss Csaba Hazatérés Dániába című drámája, a Veszett fejsze nyele című vígjáték, a Bohóc kerestetik című stúdió-előadás. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban első ízben osztották ki a színészek által alapított Kulissza-díjat, amelyet a múlt évadban végzett háttérmunkájáért Szűcs-Olcsváry Gellért műszaki vezető kapott. Elkezdődtek Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámájának és Matei Visniec És a csellóval mi legyen? című előadásának próbái. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Új évadra készülőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
2009. szeptember 5.
Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színházban javában zajlanak már a próbák, és indulásra kész Erdély legfiatalabb hivatásos magyar színtársulata, a Kézdivásárhelyi Városi Színház. A sepsiszentgyörgyiek Molière A mizantróp című darabját tekinthetik meg elsőként, a kézdivásárhelyi Vigadóban pedig az első bemutató az Ábel lesz október 23-án. A kézdivásárhelyi társulat repertoárjában szerepel többek között Presser Gábor–Sztevanovity Dusán A padlás című előadása, Cervantes Don Quijotéját pedig gyermekdarabként mutatják be. A sepsiszentgyörgyi társulat Alexandru Dabija rendezésében játssza a Karnebál című darabot, de felújítják az Ilja prófétát is, Zakariás Zalán pedig Gorkij A nap fiai című előadását viszi színpadra. /Új évad, új színház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./
2009. szeptember 8.
Anyagi gondokkal küzd, de előadásai színvonalából nem enged a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeti igazgatóhelyettese, a Tompa Miklós Társulat vezetője, Kövesdy István rendező kifejtette, sajnos mostanában többet foglalkozik pénzügyekkel, mint a színházművészeti feladatokkal. A költségvetés nem a színházi évadhoz, hanem a naptári évhez kapcsolódik, ez nagyon megnehezíti a repertoár kialakítását, mert nem lehet tudni, hogy mennyit kapnak az előadásokra. 2009-ben produkciós költségre feleannyi pénz jutott, mint 2008-ban, és a válság miatt a 2010-es büdzsé sem biztató. Jelenleg kizárólag pályázati pénzekből, támogatásokból finanszírozhatják az előadások költségeit. A Székely Színház Egyesület még csak ezután próbálja megszólítani azokat, akik támogatnák a színházat. Az egyesület már jelentősen hozzájárult a Tanítónő című előadáshoz, amelyet először a Mikházi Csűrszínházban mutattak be a nyáron. A társulat ezzel a bemutatóval kezdi az évadot szeptember 11-én. A Tompa Miklós Társulatnak körülbelül 500 ezer lejre lenne szüksége ahhoz, hogy az új évadban a tervek szerint teljesítsenek. A korábbiakhoz hasonlóan az új évadban 6-7 bemutatóval készül a társulat. Kövesdy István rendezi a Bethlen című darabot, amelyet Závada Pál írt Móricz Erdély-trilógiája alapján. A marosvásárhelyi származású Bocsárdi Lászlót, a sepsiszentgyörgyi színház igazgatóját várják, aki Ödön von Horváth Mit csinál a kongresszus? című vígjátékát viszi majd színre. Farkas Ibolya színművészt életműdíjjal jutalmazták Kisvárdán. /Máthé Éva: Tompa Miklós Társulat: Nincs pénz neves meghívottakra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./
2009. szeptember 14.
Hatodik alkalommal adták át szeptember 11-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban az Erdős Irma-ösztöndíjat és -emlékgyűrűt. A Marosvásárhelyi Székely Színház egykori ünnepelt színésznője, Erdős Irma emlékére férje, a Svédországban élő Bartha István mérnök, ösztöndíjat alapított. A 2009-es Erdős Irma-ösztöndíjat Csíki Hajnal és Bokor Barna ifjú színészek vehették át. Idén Debreczeni Gabit, az egykori Székely Színház színésznőjét, Nagy Pál irodalomkritikust, Tófalvi Zoltán szerkesztő-közírót és Nemes Levente színművészt, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vezető művészét tüntették ki, valamint Mende Gaby művésznőnek és Tarr László színművésznek is emlékgyűrűt adományoztak, de ők egészségi okok miatt nem lehettek jelen az ünnepségen. /A. E. : Emlékgyűrű és ösztöndíj. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
2009. szeptember 17.
Minden kulturális rendezvényre lehet jegyet vásárolni a városközponti irodában Sepsiszentgyörgyön. Rendezvényszervező irodát hoztak létre. Az irodában már elkezdték árusítani a jegyeket és bérleteket a Tamási Áron és Andrei Muresanu Színházak, a Háromszék Táncegyüttes, az M Stúdió mozgásszínház, a Székely Nemzeti Múzeum, a Gyárfás Jenő Képtár rendezvényeire, de a művelődési központ és más művelődési rendezvények kínálatára is befizethetnek itt az érdeklődők. /Kovács Zsolt: Kultúrkalauz Sepsiszentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
2009. szeptember 22.
Opera, népi játék, királydráma, tragédia és musical, valamint egy bemutató előadás – mindezt az Égtájak Iroda „Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek” sorozatának őszi idénye kínálja a budapestieknek. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatójának, Bocsárdi Lászlónak legújabb rendezése Molière A mizantróp című darabja, melyet a budapesti közönség láthat először. Pálffy Tibor rendezésében Beckett Az utolsó tekercs című monodrámája is színpadra kerül. Shakespeare- és Csehov-darabot mutat be Budapesten a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A kolozsvári Kakuts Ágnes Árva élet címmel egy 16 gyermekes csángó asszony vallomását adja elő. A Kolozsvári Állami Magyar Színház pedig Verdi Álarcosbál című darabjának magyarországi premierjét időzítette a Biennáléra. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Klasszikus köntösben az idei pesti Vendégség. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
2009. október 8.
Színház, zene, film, tánc, képzőművészet és irodalom: címszavakban ez lenne a Biennále felhozatala. A külhoni magyarok kulturális fesztiválját Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal 2009 októberében második alkalommal rendezi meg. Október 14. és 31. között Erdélyből, Délvidékről, Felvidékről és Vajdaságból érkeznek vendégek a magyar fővárosba. A fesztivál nyitókoncertje érdekes lesz, az 1956-os emigránsokból alakult világhírű zenekar, a Philharmonia Hungarica tíz év szünet után újra összeáll, hogy a nemzetközi hírű hegedűművész, Ágoston András vezetésével és Vásáry Tamás karmester vezényletével Kodály és Haydn egy-egy művét, valamint Beethoven V. szimfóniáját szólaltatja meg. A Kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka Verdi Álarcosbál című műve lesz. Budapesten először mutatkozik be a magyarkanizsai Nagy József Regionális Kreatív Műhely, továbbá fellép a Komáromi Jókai Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Hon és külhon fesztiválja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
2009. október 8.
Molière A mizantróp című darabjával kezdi az idei évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház október 9-én. Az előadás a teátrum és a budapesti Égtájak Iroda közös produkciója, ezért a hivatalos bemutató október 19-én Budapesten, a Thália Színház nagytermében lesz. Első alkalom, hogy a határon túli színházak utaztatásával is foglalkozó művelődési iroda anyagilag is támogatja a színházat, mondta el a darab rendezője, Bocsárdi László igazgató. Az október 9-i előadáson Szabó Béla csíkszeredai főkonzul átadja Bocsárdi Lászlónak a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, amelyet kiemelkedő színházi tevékenységéért érdemelt ki. A színház rendező-igazgatója augusztus 20-a alkalmából kapta meg a kitüntetést, Sólyom László államfőtől. /Bíró Blanka: Kitüntetéssel kezdődik az évad a Tamási Áron Színházban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./
2009. október 8.
Gyergyószentmiklóson 1984-ben már létezett két amatőr színjátszó csoport, de megalakult egy harmadik is, Bocsárdi László pályakezdő mérnök vezetésével, aki jelenleg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója. A város eleinte kétkedve fogadta az újabb csoportot, de az idők folyamán a fiatal, többnyire műszaki értelmiségiekből álló csoport igazi, profi színészeket foglalkoztató színtársulattá nőtte ki magát, míg a másik két csoport megmaradt amatőr szinten. Ma már a Figura Stúdió Színház neve Kárpát-medence-szerte ismert. 1990-ben az addig amatőr társulat tagjai Figura Stúdió Színház néven létrehozták Erdély hetedik hivatásos magyar színházát. A társulat azonban továbbra is a városi könyvtár fölötti termekben tevékenykedett, mindössze egy-egy bemutató erejéig léphettek fel a művelődési ház színpadán. 1994-ben fordulat következett be a társulat életében, ugyanis Bocsárdi László, a társulat vezető egyénisége néhány alapemberrel átigazolt a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházhoz. „Válságos helyzetbe került a társulat, emiatt döntöttünk az átigazolás mellett” – magyarázta Bocsárdi. A társulat azonban túlélte a válságot. A 25 éves Figura immár méltán tekinthető felnőtt színháznak – véli Béres László színházigazgató. /Jánossy Alíz: Negyed évszázada létesült a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./
2009. október 12.
Társulatának színészei és közönsége előtt vette át október 9-én Bocsárdi László a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgató-rendezője az általa rendezett Molière darab, A mizantróp című évadnyitó előadás után kapta meg a magas rangú állami kitüntetést. A rendező felhívta a színpadra Antal Árpád polgármestert, és Tamás Sándor megyei tanácselnököt, akik támogatták a fesztivált /Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma/ és a színházat. /Kovács Zsolt: Lovagkereszt Bocsárdinak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./
2009. október 23.
2009 őszén az Égtájak Iroda második alkalommal rendezi meg a Biennále – A külhoni magyarok kulturális fesztiválját Budapesten. Volt a jól bevált „határon túli magyar” kifejezés, ami hosszú ideje – főleg egy immár 20. életévét betöltött kisvárdai színházi fesztivál „epitheton ornans”-aként – beépült a köztudatba, jobb híján ekként jelölve az erdélyi, a partiumi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai, sőt esetenként a kanadai és New-York-i magyar művészeti intézményeket is. A „határainkon túli”, kimondatlanul ugyan, de leginkább a Trianon után elcsatolt területeken élő magyarságot jelölte. Ugyanezen oknál fogva nem nevezhetjük a hasonló eseményeket „Kárpát-medenceinek”, még akkor sem, ha nem külön „anyaországi”, illetve „erdélyi”, „felvidéki” „burgenlandi” stb., hanem valóban Kárpát-medencei magyarságban és annak kulturális egységében gondolkodunk. Ezen ellentmondások feloldására találták ki az illetékesek a „külhoni magyar” kifejezést. Azonban ezzel is legalább annyi a gond, mint a „határon túli”-val. Olyan kül-belhoni művészek is jelentkeztek, mint például Kakuts Ágnes, aki bár Erdélyből Magyarországra települt, most mégis a kolozsvári társulat tagjaként jelentkezik. Azután az 1792-ben alakult, legrégebbi magyar színház – a kolozsvári –, ugyancsak „belhoninak” érezheti magát a magyar kultúra berkeiben, földrajzi helyzetétől és a jelenlegi országhatároktól függetlenül. A Biennále széles körben öleli fel a világ magyarságának kulturális produktumait. Az egész rendezvénysorozat kitalálója, éltetője és hajtómotorja, Goldschmied József, az Égtájak Programiroda igazgatója. Az eseménysorozat központja a Fészek Klub. A megnyitó gálaestre „feltámadt egy legenda”, azaz még élő tagjaiból újra összeállt az 1956 után Németországban, világhírű magyar, menekült zenészekből alakult zenekar, amely a nyolcvanas években Erdélyből emigrált tagokkal bővült, majd a kilencvenes évek elején oszlott fel. A feltámadt „Philharmonia Hungarica” ez alkalommal Vásáry Tamás vezénylete alatt játszik. De bemutatót tartanak a zselizi vegyeskar, a nagybecskereki kamarakórus, a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a komáromi Jókai Színház, a szabadkai magyar társulat, valamint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház is, amely rendhagyó módon Budapesten tartotta meg Molière Mizantrópjának premierjét. A kortárs képzőművészetet a Szlovéniában élő Göntér Endre festő, az angliai Cambridge-ben született Márk Bollobás fotóművész, a Prágában élő Farkas Roland és Boráros Henrik, a torontói Kántor István, a Kassán alkotó Bartusz György, a pozsonyi Rónai Péter, a bukaresti Estefán Arnold – és sokan mások, sokfelől – képviselik. Ezek a találkozók késztethetnek arra, hogy ne határon innenben, illetve határon túlban gondolkodjunk, hanem összmagyarságban. /Medgyessy Éva: Magyarnak lenni mit jelent? Gondolatok a „Külhoni magyarok kulturális fesztiválja” kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2009. november 12.
Csökken a sepsiszentgyörgyiek érdeklődése a hangversenyek iránt, ezért előfordulhat, hogy csökkenteni kényszerülnek az előadások számát, tájékoztatott Nagy B. Sándor, a Tamási Áron Színház irodalmi titkára. A 2006-ban újraindított hangversenysorozatban az első két évadban 374 bérletet vásároltak a háromszékiek. Az érdeklődés tavaly kezdett csökkeni, amikor 275 bérletet váltottak, idén pedig alig 155 hangversenybérletre volt vevő. /Kovács Zsolt: Kevesebb a zenehallgató. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2009. november 21.
Darvay Nagy Adrienne színháztörténész 2002 és 2008 között a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja művészeti szaktanácsadója volt. 1969 óta Budapesten él, de nagyváradiként tartja számon magát. Minden erdélyi színházban otthon van, jól ismer minden társulatot. Tizenegy eddig megjelent önálló kötete szinte kivétel nélkül a határon túli színházakkal, illetve színészekkel foglalkozik. Igaz, hogy a kisvárdai fesztiváltól 2008-ban, annak huszadik évfordulóján „búcsút vett”, az erdélyi színházakat azonban továbbra is szemmel tartja. Októberben véget ért az Égtájak Iroda által rendezett második Biennále – A külhoni magyarok kulturális fesztiválja elnevezésű esemény. A színházi programot a Kolozsvári Állami Magyar Színház Három nővére zárta, tényleg rendkívüli sikert aratva a Vígszínházban. Erdélyből az összmagyar színházművészet másik kiválósága, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház is fellépett, sőt A mizantrópnak, Bocsárdi László legújabb rendezésének a Biennálén volt a hivatalos premiere. Darvay Nagy Adrienne Megkönnyezett szabadság kötetét 2003-ban románul is kiadták. /(Köllő Katalin): Mivel foglalkozik mostanában... Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, színházkutató. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./
2009. november 28.
Dr. Csíky Csaba zenetanár, karnagy, orgonaművész, zeneszerző zenészcsaládban született, édesapja zenetanár, karnagy, orgonaművész. Csíky huszonkét évig a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház zenei vezetője. Az 1989-es változások után hazaköltözött Marosvásárhelyre, ahol hat éven át a református Vártemplom karnagya-orgonistája volt, bekapcsolódott Erdély újjászülető kórusmozgalmába. Férfikart alapított, majd felkérték a Vártemplom Musica Humana női kamarakórusának vezetésére, melynek mai napig karnagya. Marosvásárhelyen 1998 és 2002 között a Nemzeti Színház zenei vezetője volt. 2005-ben megszerezte zeneakadémia doktorátust /megvédte az Orgonaépítészet a mai Románia területén a XIX. században. Kolonics István (1826-1892) című dolgozatát/. 2002-től a Színművészeti Egyetem adjunktusa, zenei ismereteket, éneket tanított, 2005-től az egyetem zenetanári tagozatán előadótanár. Zeneszerzőként főleg színpadi zenét, filmzenéket, kórusműveket és kísérőzenét alkotott. Orgonaművészként több országban hangversenyezett. Zenei tárgyú írásait, kritikáit, esszéit erdélyi lapokban közölte. Ezek egy része könyv formájában is megjelent Opus 100 címmel. 1997-től szerkeszti a Seprődi János Kórusszövetség szakmai és hírközlő folyóiratát Erdélyi Kórus, majd Kórus a Kárpát- medencében címmel. Több mint tíz éve kamarazenei hangversenysorozatot indított fiatal muzsikusok számára Zenés esték a Vártemplomban címmel. Mindemellett Csíky Csaba a magyarországi Károli Gáspár Református Egyetem Marosvásárhelyen működő Kántor-Tanítóképző Főiskolájának zenei tanszékvezetője és karvezetéstanára. Elnyerte az idei Márkos Albert-díjat. /Kovács András: /Csíky Csaba laudációja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./
2009. december 4.
László Károly – akit több nemzedék Puki bácsiként ismer – 1936. június 18-án született Brassóban. 1958-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, és hamarosan a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház egyik vezető tagja lett. Főként karakterszerepekben tűnt ki. Rendezéseket is vállal, főként mesejátékok, gyermekdarabok színpadra állítását. Tizenegy évvel ezelőtt alapította meg a Mesekaláka gyermekszínházat, amellyel a magyar gyermekirodalmat népszerűsíti. Korán elhatározta, hogy színész lesz. A színház magamutogatással kezdődik és szolgálattal folytatódik, vallja. A Mesekalákát azért hozta létre, mert korábban a színházban sok mesét rendeztem, és egy idő után ezek az előadások már nem kellettek a teátrum vezetőségének. Akkor László Károly kiment az utcára, mondván, ott is tud szólni a gyerekekhez. Végül a stúdióteremben kapott helyet. Amikor a Mesekaláka megszűnt, ő akkor is járt tovább, vitte a meséket, a megzenésített verseket, a dalokat beteg gyerekekhez a kórházba, óvodákba, otthonokba. Jövő év elején jelenik meg a Komédiás-gyónás című kötete. Ez vallomás, megírja benne a kudarcait és tévedéseit. /Bíró Blanka: Színház magamutogatástól szolgálatig. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./
2009. december 4.
December 4-én lesz a bemutatója Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színházban Jerome David Salinger Zabhegyező című regénye alapján készült produkciónak, Kolcsár József rendezésében. /Színpadon a Zabhegyező. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./
2009. december 11.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Ion Luca Caragiale Karnebál (eredeti címén D’ale carnavalului) című darabját mutatja be december 11-én. /Karnebál Sepsiszentgyörgyön (Ma bemutató a Tamási Áron Színházban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./
2009. december 19.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatán december 23-án lesz Ödön von Horváth Mit csinál a kongresszus? című bohózatának bemutatója, a Tompa Miklós Társulat a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel együttműködésben, Bocsárdi László rendezésében viszi színre. Bocsárdi László, az előadás rendezője Marosvásárhelyen született, 1995-ben szerzett diplomát a Színművészeti Akadémián. 1984-ben ő hozta létre Gyergyószentmiklóson a ma Figura Stúdió nevet viselő színházat, jelenleg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház igazgatója. /December 23-án premier a Nemzetiben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./
2009. december 19.
Nagy sikerrel mutatta be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Ion Luca Caragiale Karnebál című vígjátékát, Alexandru Dabija rendezésében. /Bogdán László: Farsangi nyüzsgés, avagy a fecsegő felszín (Caragiale-bemutató a Tamási Áron Színházban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./
2009. december 22.
December 23-án lesz Ödön von Horváth Mit csinál a kongresszus? című darabjának a bemutatója a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatánál, Bocsárdi László rendezésében. Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója és rendezője, bár Marosvásárhely szülötte, most rendez először szülővárosában. Az előadás román nyelven is feliratozva lesz, így mindkét nemzetiség megtekintheti azt. Ezentúl ez a román társulat előadásainak esetében is így történik, azokat magyar feliratozással tekintheti meg a közönség. /Nagy Botond: Kongresszus következik Premier a Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./
2009. december 30.
Zenés ünnep lesz a nézők számára Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház szilveszteri előadása. Az erdélyi komolyzenei élet sztárjait felvonultató nagyszabású produkció rendezője és zenei vezetője Selmeczi György, akinek ez lesz az első munkája Sepsiszentgyörgyön. Az előadás egy híres magyar film betétdaláról kapta a címét: A nagy utazás. /Szilveszteri nagy utazás Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
